Borzalmas veszteség! Sajnos már nincs közöttünk! Összetörtek a rajongók! A mulatós-sztár, Bunyós Pityu elvesztette a legdrágábbat

A mátészalkai mulatós énekest nemrégiben szörnyű veszteség érte, a rajongói sorban fejezik ki őszinte részvétüket az édesanyja halála miatt. Fájdalmas veszteség érte Bunyós Pityut. A mulatós-sztár elveszítette imádott édesanyját, a rossz hírt pedig a Facebook-oldalán jelentette be.

„Drága anyukámmal nemrég még így énekelgettünk a kis falumban… Nagyon hiányzik, de emléke és

közös nótázásaink örökre megmaradnak a szívemben” – fogalmazott Bunyós Pityu a Facebook-oldalán.

A rajongói őszinte együttérzésükről biztosítják az énekest, aki most talán élete legnehezebb időszakát éli.

Az 54 éves zenész, egykori ökölvívó, Bunyós Pityu kálváriája októberben kezdődött. 39 fokos láza négy-öt

napon át nem enyhült, szaglása és az ízlelése nem szűnt meg, ezért nem gyanakodott koronavírusra.

Mivel nem javult az állapota, házilag végzett tesztet, ami pozitív eredményt hozott. Egyre rosszabbul lett,

ekkor döntött úgy, hogy mentőt hívnak.

Kíméletlen pusztítást végzett a koronavírus Bunyós Pityu szervezetében.

„Bekerültem a Honvédkórházba, tüdőgyulladással kezeltek, de pár nap után hazaengedtek. Sajnos picit

sem javult az állapotom, ezért másodszor is ki kellett hívnunk a mentőt, és újra bekerültem a kórházba,

akkor kezdődött a kálváriám” – kezdte a Borsnak.

„Sok vizsgálatot végeztek rajtam, kiderült, hogy a tüdőmcsak nagyjából 40 százalékosan működik.

Azonnal intenzív osztályra kerültem. Nagyon együttműködő

voltam az orvosokkal, kaptam egy maszkot, ami a légzésemet segítette.

Szinte mozdulatlanul feküdtem több napon keresztül. Hét nap után kezdett el javulni az állapotom, akkor

az intenzív osztályról átkerültem egy másikra. Ezután már minden jól alakult, összességében körülbelül

egy hónapot voltam bent” – mesélte Pityu, aki mindvégig hitt a gyógyulásában.

„Egy percre nem fordult meg a fejemben, hogy meghalhatok. Nem akartam semmilyen negatív

gondolatot beengedni az agyamba, csak azt mantráztam a fejemben, hogy meg fogok gyógyulni. Nagyon

rendesek voltak velem az orvosok és az ápolók, nekik is köszönhetem, hogy ma itt vagyok. Minden

elismerésem az övék, láttam, milyen kemény munkát végeznek nap mint nap. Amikor átkerültem a

pulmonológiára, percről percre jobban lettem. Igaz, hogy fogytam 12 kilót, sajnos mindet izomból, de ez a

legkisebb probléma ahhoz képest, amin átmentem. Egyre jobban éreztem, hogy közeledik a perc, amikor

hazamehetek. Folyamatosan imádkoztam magamért – sajnos volt elegendő időm rá – , és mindenki

másért, aki bekerült a kórházba vagy elkapta a koronavírust. Szerencsére most már itthon gyógyulok,

több mint egy hete kijöhettem a kórházból. Rengeteget sétálok, fejlesztem a tüdőmet, sőt 3 kilót sikerült

visszaszednem” – mondta a lap érdeklődésére a mulatós sztár.

Bunyós Pityu gyógyulását nagyban megnehezítette, hogy betegsége előtt tragikus hirtelenséggel

elveszítette imádott édes­anyját. Az egykori ökölvívó a Borsnak mesélt először könnyivel küszködve a

történtekről.

„Nem mondtam senkinek, hogy milyen nagy fájdalom ért. Mi anyukával nagyon össze voltunk nőve. Én

még most sem fogtam föl, hogy elment, mindennap beszélgetek vele, a fotójával, mintha még itt lenne.

Nagyon rossz, hogy a kis mama itthagyott minket, de hálát adok a Jóistennek, hogy 84 évet megélt. Jó

volt a kapcsolatunk, sok időt töltött nálunk, szerettük egymást. Váratlanul ért, amikor hirtelen be kellett

vinni a kórházba, a koronavírus egy hét alatt elvitte. Imádkoztam azért is, hogy ne szenvedjen sokat, mert

nem érdemelte meg. Még el tudtam tőle köszönni, lementem hozzá Szabolcsba a kórházba, beöltöztünk,

és megengedték, hogy találkozzak vele. Akkor még nagyon halkan tudott beszélni, de borzasztó gyenge

volt. Elbúcsúztam tőle, és megköszöntem neki mindent!” – mesélte, majd hozzátette, most már a

gyógyulására koncentrál.

„Soha életemben nem voltam beteges, nem jártam kórházban. Jólesett az a sok szeretet, amit kaptam, a

rengeteg üzenet, telefonhívás. Örülök, hogy élek, mert szörnyű tragédiákkal találkozom nap mint nap.

Nagy veszteség ért, de az élet megy tovább. A feleségemnek is nagyon hálás vagyok, mert

tulajdonképpen házi ételen éltem a kórházban, gondoskodott rólam, mindennap meglátogatott. A kisfiam

is, amikor tehette, bejött hozzám, igaz, csak plexin keresztül láthattuk egymást. Ez nagyon sokat segített

nekem. A barátaim is gyakran bejöttek, ez sok erőt adott” – mondta a Borsnak.