Bár a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint 20 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség, azért ők is aláírják a megállapodást. A minimálbér összegéről folyó tárgyalások már hetek óta tartanak a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek között. A napi.hu írta meg először, hogy meg is született a megállapodás, miszerint
a minimálbér januártól 16 százalékkal emelkedik, bruttó 232 ezer forintra nő,
a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal, bruttó 296 400 forintra nő.
A munkáltatói oldal három érdekképviselete egységesen támogatta a megállapodást. A szakszervezetek közül a Liga és a Munkástanácsok is elfogadhatónak tartotta az alkut, csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem mondott igent rá. Eddig.
– A Magyar Szakszervezeti Szövetség 20 százalékos minimálbér-emeléssel lenne elégedett, a tegnapelőtti egyeztetés után szakszervezeten belül is egyeztettek. Az elnökségi tagokkal egyeztetve meghozták a döntést: alá fogják írni a megállapodást – jelentette be az ATV Start című műsorában Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke.
Zlati úgy fogalmazott, az inflációs adatok motiválták őket abban, hogy magasabb értéket követeljenek. Hangsúlyozta, hogy év közben még visszaülnek a tárgyalóasztalhoz, ha a prognosztizált inflációhoz képest lényegesen nagyobb eltérés lesz a jövő év során.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a műsorban örömmel fogadta, hogy a MASZSZ aláírja a megállapodást, szerinte a minimálbérrel nem lehet kezelni az összes problémát. Megfogalmazta azt is, hogy nincsen központi bérszabályozás Magyarországon, hanem a versenyképes cégek magasabb béreket is tudnak vállalni.
„Amíg a minimálbér általános dolog, nem tudja kezelni ezeket a problémákat” – mondta Perlusz, majd kifejtette: a minimálbért úgy kell meghatározni, hogy a leghátrányosabb kistérségben a legversenyképtelenebb vállalkozás, ha alkalmaz valakit, annak is meg kell fizetnie, rendkívüli módon oda kell figyelni arra, nehogy ez a lépés vállalkozások megszüntetéséhez vezessen.