Madaras József a múlt század hazai filmművészetének és a színházi életének kiemelkedő alakja volt, és számos nagy sikerrel büszkélkedhetett, élete végét azonban tragédiák árnyékolták be.
Madaras József 1937. augusztus 16-án látta meg a napvilágot a romániai Rigmányban: fiatalon marósként, majd kertészként dolgozott. Azonban mindig is érdekelte a színjátszás, ezért jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.
Huszonegy éves volt, amikor végzett, és még ugyanebben az évben vendégszerepelt a József Attila Színházban, majd barátjával, Somogyi Miklóssal színházról színházra szerződött.
A sorban szerepelt a győri Kisfaludy Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, az Állami Déryné Színház és a Thália Színház, majd 1966 és 1969 között a Pannónia Szinkron Stúdió.
1971-ig Madaras József az Irodalmi Színpadon, később a Nemzeti Színházban szerepelt, 1974 és 1976 között újra az előbbi színházban szerepelt, majd a Magyar Filmgyártó Vállalathoz szerződött.
Azonban nemcsak a színházi szerepei hoztak neki sikereket, de a filmvásznon is számos maradandót alkotott:
Egészen a hatvanas évektől harmincnál is több filmben szerepelt: játszott Jancsó Miklós számos alkotásában, így az Égi bárányban, az Allegro Barbaróban és a Csend és kiáltásban. Ugyanakkor sokan emlékezhetnek alakítására a Köszönöm, megvagyunk című Lugossy-filmből is.
Valószínűleg a legnépszerűbb karaktere a Kántor című sorozat Csupati őrmestere volt.
1992-ben agysérülést szenvedett, és hónapokig kómában volt, ezért hosszú ideig nem játszott. Hét évvel később láthattuk őt újra a Buharovok Egy másik ember iránti féltés diadala című kísérleti filmjében.
2000-ben megkapta a Magyar Filmszemle Életműdíját.
Utolsó epizódszerepét Szabó István Rokonokjában nyújtotta 2006-ban.
Pár évvel halála előtt súlyos baleset érte otthonában: barátja, Koncz Gábor talált rá. Madaras többé sosem lett a régi önmaga, de a versek iránti izzó szeretete bezárt lelke korlátain is áttört.
Élete utolsó éveiben nagyon beteg volt, 2007 április 24-én az asztalra borulva találták holtan a nagy színészt.
A Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész augusztus óta lakott abban a nyugdíjas magánpanzióban, ahol a halála bekövetkezett. Halálának részletei azóta sem ismertek.
Csodálatos színész volt! Nyugodjon békében!